Folyamatos képzés ötször nyolchetes formában a tanév folyamán:
| 1. Őszi Tanfolyam: | Beiratkozás: szeptember első két hetében 10.00 - 18.30 között. |
| 2. Őszi-téli Tanfolyam: | Beiratkozás: november első két hetében 10.00 - 18.00 óra között. |
| 3. Téli-tavaszi Tanfolyam: | Beiratkozás: január közepétől februárig 10.00 - 18.00 óra között. |
| 4. Tavaszi Tanfolyam: | Beiratkozás: március közepétől áprilisig 10.00 - 18.00 között. |
| 5. Tavaszi-nyári nyelvtanfolyamok: | Beiratkozás: május közepétől júniusig 10.00 – 18.00 óra között. |
| 6. INTENZÍV nyári: | 2 hetes tanfolyamok indulnak: június, július, augusztus, szeptember elején. |
| A változtatás jogát fenntartjuk. | |
| Csoportlétszámok: | Mini: 4-6 fő, Midi: 6-8 fő, Mikró: 3-4 fő, magánórák. |
| Képzésformák: | A heti 1x2 órától az intenzív képzésig, kezdőtől a felsőfokig. |
| Oktatási és vizsga helyszínek: | Pesten a központunkban, Budán a Petőfi Sándor Gimnázium, Bp. I. ker. Attila út 43. |
| Központunk címe: | Bp. V. ker. Fejér György utca 8 – 10. |
Az iskola elődje (1947-48) egy zuglói házban tartott tanfolyamsorozat volt. 1949-ben Dr. Biró Lajos Pál, három kollégájával összefogva, a belváros V. kerület Fejér György u. 8. sz. alatti megüresedett szuterén helyiségeket bérelte ki, egyik ismerőse, Püski Sándor, javaslatára. Püski Sándornak a Szerb utcában volt könyvesboltja.
Kezdetben három nyelvet tanítottak: angol, francia, orosz. Az államosítás elkerülését egy egyszerű cégmegnevezési formának köszönhette az iskola: munkaközösség, így azt nem kezelték magánintézetként. A Népi Ellenőrzési Bizottság által kezdeményezett perig működött (1960-as évek) ilyen tudatban. Az iskola, bár történelmének alakulásába a hatalom többször beleszólt, a bezárást mindig el tudta kerülni.
A nyelviskola nevét az akkor világszerte divatos ÉLŐ NYELVEK megnevezés felvételével szerezte. Ebben az időben már elterjedt az a modern elmélet, hogy nem a grammatizáló módszer a nyelv megtanulásának a módja, hanem az „élő nyelvvel” való foglalkozás. A SZEMINÁRIUM szó a tanfolyamok hosszára utalt. De igen hamar az ÉSz vezetése kitalálta és bevezette a 3 x 3 hónap/tanév tanfolyami rendet. Ez a gyakorlat több évtizedre el is elterjedt Magyarországon.
Angliában még az ötvenes évek végén is alakultak nyelviskolák Élő Nyelvek névvel. Az egyikkel (LLC, Folkestone) a nyolcvanas évek második felében az ÉSz vezetése kapcsolatba lépett és a tíz éves kapcsolatuk során sok tapasztalatra és más intézményes kapcsolatra tett szert a cég vezetése.
A negyvenes évek végén az ÉSz a direkt módszert vezette be. Ez feltételezte az idegen nyelven folyó tanórákat, azt, hogy a tanár nem beszél magyarul az órán. Ez nagy népszerűségnek örvendett, mert ahogy az ország egyre inkább bezárkózott, úgy váltak a nyelvtanárok egyre inkább magyarul elmélkedő és magyarázatokat biztosító elméleti szakemberekké. Az ÉSz vezetése mindig előfeltételnek tekintette módszerének szigorú betartását, mert így biztosította, hogy az órán a képzés idegen nyelven folyjék. De csak az arra rátermett tanárok tudtak itt boldogulni.
Jóval később a tananyagok fejlesztésének idején, már több módszer is megjelent az iskola gyakorlatában a szinteknek és az elvárásoknak a függvényében: pl.: nyelvanalitikai, kombinált, kontaktmódszer. Ez utóbbi valami keveréke volt annak, amit az iskola a külvilágtól való elzártságában fejlesztett ki. Egyértelműen a kommunikatív módszer ismerhető fel benne. Így az ÉSz-nek nem volt nagy ügy a kommunikatív módszer hasznos elemeinek felvétele, miközben állandóan vitázott az „aktuális” irányzatokkal és képviselőivel, miszerint a nyelvtanra nincs szükség. Az ÉSz ekkor alapozta meg angolból és németből a specialista megközelítését és gyakorlatát.
A korra jellemző volt a nyelvtanulás iránti érdektelenség. Így nyelviskolákra sem volt nagy igény és három nyelviskola Budapesten elég is volt 1980-ig. Ezekben a nyelviskolákban folyt minden, ami a közoktatáson kívüli nyelvoktatás ügyét képviselte. A külvilágtól elzárva, maguknak kellett rájönni az új utakra – talán így jöttek rá az ÉSz-ben is a módszerek, a tananyagbeli változtatások szükségességére – csak néha másként definiálták azokat.
1980-85 években az intézet a reá szabott egyedi adóztatási rend miatt tönkrement, GMK-vá nem alakulhatott át.
1985-1989 között az új vezetés mellett az intézet átalakult és a Bt. formát vette fel. Az eleinte nem népszerű Bt formát az egyszerű könyvelés és cégirányítás-technikája miatt választotta.
Az Ész sok vezetési, szakmai gyakorlatot valósított meg, amely a szakterületünkön ma is nyomon követhető.
Az Élő Nyelvek Szemináriumának az elmúlt 60 év során elért néhány eredményéről pár sorban:
· Az Élő Nyelvek Szemináriuma 1949 óta szolgálja a hallgatók nyelvtanulási céljait.
· Több mint félmillió beiratkozó tanult nyelveket a tanfolyamainkon az elmúlt évtizedek során.
· Intézetünk sok vezetési és szakmai gyakorlatot valósított meg, amely ma is nyomon követhető a szakterületünkön
· Öt nyelvből a képzés megvalósítása – az 50-es évektől
· A heti 2x90 perces képzés elterjesztése a heti 2x60 perces helyett – az 50-es években
· 38 éves kapcsolat: tanfolyamok, vizsgák a budai központunkban is, a Petőfi Sándor Gimnáziumban, 1970 óta
· 10 modulos képzési rendszer kifejlesztése – a 80-as évektől
· Mini, midi, mikró létszámú csoportok bevezetése – 1990-től
· A folyamatos nyelvi képzés bevezetése – a 90-es évektől
· Saját tananyagfejlesztés - folyamatosan
· Saját szótárfejlesztés - folyamatosan
· Újság cikkek, rádió, TV interjúk - folyamatosan
· Társadalmi szervezetek létrehozásában való kezdeményező részvétel – 1989-től
· Külföldi kapcsolatok, partneriskolák – a 80-as évektől
· Nyelvtanfolyamok külföldön - a 80-as évektől
· A PITMAN nyelvvizsga elterjesztése és annak honosítási eljárása – 1989-1995
· Öt nyelvből akkreditált nyelvvizsgáztatás megvalósítása intézetünkben – 2000-től
· Intézményi és nyelvi Akkreditációk – 2003-tól
· Cégünk akkreditáltsága és a nagyszámú kiképzett vizsgáztató tanára biztosíték a haladásra mind a képzés, mind a vizsgára való felkészítés során.
Nyelvtanulás 1949 óta = ÉLŐ NYELVEK SZEMINÁRIUMA
ITT TANULNI KELL!