Page 9 - A MÁSIK OLDAL
P. 9

hat taszítóbbnak, mint amikor valaki ezt a határt tudatosan lépi
            át,  és  részigazságot  vagy  részinformációt  kihagyva  nyilvánul
            meg. Csúsztat, szoktuk mondani. Modernkori történelmünkben,
            politikai  életünkben,  érdekközösségeinkben  ennek  minden
            színét  megtapasztaltuk  belföldön,  külföldön,  és  egy  ponton  el
            lehet jutni ahhoz a lehangoló következtetéshez, hogy hiábavaló
            pozitív  eredményt  elvárnunk;  az  érdekek  valahol,  valamilyen
            mértékben felül fogják írni a civilizáltság elvárt szintjét, mert az
            árut  el  kell  adni,  az  ügyet  meg  kell  nyerni,  a  megállapodást
            valahogyan módosítani kellene.
            Mindez  az  egyik  legfontosabb  közegünket  veszélyezteti:  a
            harmóniát,  a  másik  oldal  harmonikus  életét,  mindnyájunk
            harmonikus  életét.  A  harmónia  az  életminőség  lényege  és  az
            életszínvonal alakulásánál is fontosabbnak tűnik. Lehet keresni
            és  hiánya  miatt  panaszkodni,  pesszimista  nézetű  világnézetet
            kialakítani,  miközben  megfeledkezünk  arról,  hogy  azt  nem
            elvárni  kell,  bár  lehet  ilyen  szerencsében  is  részünk.  Azért
            tudatosan  tenni  kell.  A  harmónia  mind  az  élet  minőségének,
            mind az életszínvonalnak elengedhetetlen feltétele. Tévhit, hogy
            a  folyamatos  anyagi  gyarapodás  hoz  megelégedést  és
            boldogságot.  A  kiegyensúlyozott  és  harmonikus  élet  az,  ami
            előre visz. Erre jó példa a Desiderata üzenete, amelyet 1692-ben
            a baltimore-i Old Saint’s Paul templomban találtak feljegyezve,
            és sorai aktuálisak manapság is. (Lásd a könyv végén.) Ez egy
            bölcsességeket  tartalmazó  szöveg.  Akárki  írta  régen,  vagy  a
            modern  korban,  szép  gondolatokat  fogalmazott  meg  és  nyelvi
            szempontból is értékes.
            Gustave Le Bon (1841-1931), a tömeglélektant tanulmányozva,
            megfogalmazta azt a mai is modern szemléletet, hogy az egyén,
            még  magas  kultúra  tagjaként  is,  a  tömegben  elveszítheti  a
            kritikához  való  érzékét  és  képes  akár  (érdekeivel)  ellentétes


                                        9
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14