Page 15 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc
P. 15
keringett mindig, amikor erről az esetről később a család két
feje beszélt a család hölgy tagjai előtt, esetleg ismerősökkel
körülvéve, akik elbűvölve hallgatták a férfias helytállás
történetét.
A háború után az élet lassan visszatért a városba, de egy idő
után új félelem jelent meg: a kilakoltatás réme. Este szorongva
feküdt le a család, nem tudva, hogy a reggelt ugyanott éli-e
meg. A szép kis házunkat ráadásul a környékről a sok
törmeléket felhasználva apám saját kezűleg kezdte tovább
bővíteni. Azaz hozzánk csapódott Pista, egy félig cigány, félig
tót, talán palóc férfi, aki nem volt hajlandó az új rendszernek
dolgozni, és szállást kapva az apámtól, segített az építkezésben.
Mármint amikor nem volt részeg. Amikor részeg volt még apám
ellenében is handabandázott, de lévén gyengébb alkat, kevéske
eséllyel szállt szembe vele. Ennek ellenére ő hosszú évtizedig
szerepet játszott az életemben, mert alapjában véve nagyon
melegszívű ember volt. Ő tanította meg a családot a palócok
ételének, a sztrapacska készítésének művészetére, mivel
azokban az időkben és még hosszú ideig ez az étel sokak
számára ismeretlen volt. Szabad idejében rámákat csinált (ezek
megfestett üvegkeretek voltak, amelybe fényképet lehetett
tenni). Palócföldön vagy a szlovák zöld határon átszökve eladta
azokat és sok élelemmel tért vissza.
Gyönyörűen felépítették a ház új oldalsó szárnyát, amely három
szinttel csatlakozott a régi házhoz, és mivel a lyuk a
lépcsőfordulóban még mindig ott tátongott, így abból lett az ajtó
az emeleten egy 45m -es dolgozó- és könyvtárszobához, a
2
14

