Page 132 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc
P. 132
szóba került részemről, a rozé, az Írsai Olivér, a cserszegi
fűszeres, stb.
- Na, Hilltop bort, azt nem veszünk, az kommunista bor –
szólalt meg valaki a társaságban felháborodva.
Hogyan is van ez? Hová fogunk mi így eljutni? Már a bor is
kommunista? Ez hülyeség. – horkantam fel és egy rossz
kézmozdulatomat az arcom előtt félreértették. Lett is belőle
ferdeszem és neheztelés hetekig, amit azért persze sajnáltam.
Szegény Kamocsay Ákos nevű borász, nem gondolta volna,
hogy ez lesz szép tevékenységének eredménye.
– Egy kommunista soha nem valósított meg semmit, egyszerűen
képtelenek rá – szól egy másik hang.
– Meg kell húzni egy határt – szólt egy harmadik hang, aki alig
20 évvel ezelőtt - Hajrá SZDSZ! - kiáltással jóhiszemmel
buzdította az egybegyűlteket az akkor még radikális, azóta
azonban kiüresedett párt nevével.
Aztán megérkezett a retorzió a felhorkanásomra, amikor az
egyik – magas közszolgálati tárcát betöltő – barátom a széles
baráti kör előtt megfeddően kérte rajtam számon, mit is
mondtam róla egyszer valahol. Ismert volt, hogy - miközben
személyét becsben tartottam, - az általa vezetett intézmény
szakterületemre vonatkozó lépéseivel nem értettem egyet már
csak azért sem, mert közben felhasználta felkészültségemet
saját céljaira, bolondított engem és kellemetlen helyzetbe
kényszerített számos kollégám előtt. Így a hírtelen jött és
durván megfogalmazott rágalom könnyen összezavart.
Klasszikus eset. A rágalommal nem lehet mit kezdeni és két
okból is sértő. Először, mert bebizonyosodik, hogy valakik,
valamikor a társaságban pletykálkodva vették a fáradságot,
hogy kimunkálják a rágalmat és gondoskodnak arról, hogy az a
131

