Page 38 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

4. A világ elfordul - 1960-as évek

Zuglóban az Angol utcai általános iskolába jártam, és érdekes
módon az utca neve egész életemre meghatározó lett, de ezt
még a gimnáziumban sem sejtettem. Nemigen foglalkoztam a
jövővel. A korban ez úgy általában benne volt. A gimnázium
harmadik osztályába jártam, amikor tanítani kezdtem, azaz
magánórát adtam egy férfinek, és csendben kiderült, hogy a
családban már évszázados tanári pálya nem áll távol tőlem sem.
A korban elvártak szerint nem megfelelő családi felmenők miatt
néhány évig nem sikerült bejutnom az egyetemre, angol szakra.
Az IBUSZ keleti pályaudvari irodájában kezdtem dolgozni
valutapénztárosként, mert a hatvanas években már nyugati
turisták is megjelentek. Álmommá vált, hogy idegenvezető
legyek, amikor ezek az elegáns, vagány emberek néha bejöttek
ügyet intézni az irodába. 1963 húsvétján ügyeletben voltam és
egy rokonszenves amerikai házaspár két aranyos, csinosan
öltözött kislánnyal váltott pénzt, és kért segítséget szállással,
városnézéssel kapcsolatban. Szereztem helyet az egyik közeli új
hotelben, és másnap a magam által elképzelt városnéző
programot szerveztem és vezettem le nekik. Egy életre szóló
kapcsolat lett belőle. Gondolom, nem nagy örömére az én értem
felelős figyelő „elvtársnak”. Soha nem is csináltam
közigazgatási, politikai karriert. De nem is akartam. Később egy
egyetemi évfolyamtársam és idegenvezető kollégám eljött és
megnézte az Élő Nyelvek Szemináriumát, és megkérdezte: Te
ezt akarod csinálni egész életedben? Tanítani? Az édesapja a
Szabad Nép „megfelelő” embere volt, és őt a sok gyakorlás, a
tévériporterré válás karrierje várta bebetonozva. Útja
kikerülhetetlen volt és meghatározott. Balosan nagynevű média
sztár lett – valakik számára, amíg el nem kezdett nyugatra is

37