Page 79 - Microsoft Word - 001_A Kaland novellák és versek.docx

hölgy még mindig fennhangon, mintha szeretné, hogy sokan
hallják a véleményét.
Jó rálátni a gyönyörű épületre – morfondírozott az úr magában
– és mellette ott a budai panoráma, látni a Mátyás templomot is.
Micsoda látvány, és miénk a tér. Hm. Adamis-Presser, nagy
fejek, mindig imádtam őket és a dalaikat.
„Miénk itt a tér, mert mi nőtünk itt fel…” próbálgatta magában
a régi híres LGT dallamot, s dúdolta magában a dalt. Biztosan
sokan másként értelmezték, de én soha nem csak egy grundra
asszociáltam. Igen most már a miénk a tér, és a ház is. A ház is
gyönyörű lett. Mertek belefogni ebbe az egészbe, és újjá
varázsolták.
Jaj, azok az 56-os fényképek, hogy azokon milyen fekete és
szomorú volt ez az épület, körbe véve orosz tankokkal.
Borzalmas lehetett azoknak, akik bent voltak és fogadták a
városra rárontó orosz katonákat. Állítólag Bibó is bent volt.
Bátor fazon lehetett. Budán van is róla elnevezve egy tér – zászló
is leng rajta. Igen, itt balra volt egy kis domb a tér végén, az 56-
os fényképeken látni a sok halottat, torz kifordultságban.
Rengeteg halott volt. Október 25-ike volt. Talán azokból az
ablakokból lőttek ott, meg onnan a ház tetőjéről, és a tankokból
az orosz gyilkosok.
- Szépek ezek a fák a Kossuth szobor körül, és innen az épület
is olyan magasztos – szólt a másik hölgy.
- De minek erre ennyi pénzt költeni? Lett volna helye máshol –
érvelt az elégedetlenkedő hölgy.

79