Page 111 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

Mombasa utcáin haladtunk, szemünkben a szegénység
látványával.
Tévedtem minden szempontból. Amikor már sokat jártunk oda
vissza, jöttem rá, hogy ezt a helyiek másként élik meg, és
büszkék is a változó világukra. Ők nem Európából érkezve élték
a világukat, és olyan gyöngyszemeket voltak képes
megvalósítani, mint a Diani Beach vagy a Galu Beach turista
rezervátumai. És ezen az sem változtat semmit, hogy ezeket
nem ők finanszírozták meg, és nem a saját tulajdonuk volt
eleinte. Később a helyi indiai közösség kezébe került a legtöbb
különleges hangulatot nyújtó nyaralóhely. Itt minden
fáradtságot ki lehet pihenni. Sokszor a végtelenségig kifáradva
érkeztem az otthoni „hajtásból”, és az óceán partján ledőltem a
pálmafák alá. A lágy óceáni szellőben elaludva már néhány órai
alvástól egy teljesen felfrissült ember ébredt fel. Nos, itt
valóban nem voltak egyiptomihoz, jeruzsálemihez, jordániaihoz
hasonló történelmi látványosságok. De meg lehetett ismerni az
angol gyarmati világ még megmaradt szellemét, életvitelét,
keveredve valami újratörő, mindenre nyitott várakozással.
Megismertük Afrika első nemzeti parkját, ahol még a két
világháború között is gyilkolták a vadállományt, vitték az
elefántcsontot. Mára ez megváltozott, és kiderült, hogy a
fényképezőgéppel való megörökítés is ad olyan élményt, mint a
gyilkolás, és kisebb helyen is elfér a trófea. Kirándulást mindig
szerveztünk: szafarit a szavannán, kalandos hajózást az óceánon
egy eldugott szigetre motorcsónakkal vagy fatörzsből készült
vitorlással, vagy ki a reefre (két kilométerre lévő korál
zátonyra), megcsodálni a tenger mélyének színpompás világát.
Február közepén a holdtölte után egyik napról a másikra az
apály-dagályváltozás teljesen megfordul. Ilyenkor a sziklák
közötti flóra és fauna feltárul a maga színpompás világával.

110