Page 116 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc
P. 116

a  nyelvtanulásban  15 évvel  az  áfa-törvény  megszületése után,
            majd  költséges  akkreditációkkal,  valamint  a  kikényszerített
            bürokratikus  adminisztráció  iskolán  belüli  bevezetésével  a
            működést  nulla  áfán  lehetett  tartani,  miközben  az  egyéni
            vállalkozók  áfa  nélkül  működhettek  tovább  a  piacon.  Az
            akkreditációkért  fizetni  kellett  és  azt  ellenőrizve  a  hivatalnak
            feladata lehetett. Az adminisztrációs munka hihetetlen méretet
            öltött,  ahhoz  képest,  ami  egy  nyelviskolában  előtte  volt,  és
            amire  szükség  lett  volna.  A  feketegazdaság  a  nyelvi  piacon
            elszabadult.  Tizenkét  év  elteltével  ugyanaz  a  minisztériumi
            főosztály,  amely  a  változásokat  hozta,  azon  aggódott,  hogy
            Magyarország az Eurostat(isztika) szerint Törökország előtt az
            utolsó  helyen  van  az  egy  idegen  nyelvet  beszélők  számát
            illetően  az  egyesült  Európában,  és  tanácsot  kértek,  hogy  mit
            lehetne  tenni,  de  a  sok  mindent  átalakító,  elektronikus
            nyilvántartást   ajánló   tanulmányomat   nem    kívánták
            megvalósítani.  Közszolgák  olyannal  szórakoztatták  egymást,
            hogy  na,  ja,  könnyű  a  cseheknek:  beírják,  hogy  tudnak
            szlovákul,  a  szlovákok  pedig  azt,  hogy  csehül,  és  már  jó  a
            statisztikájuk.  A  hivatalos  Európában  minimum  a  két  idegen
            nyelv ismerete az elvárt, és ezen az angolra, németre, franciára,
            stb.  gondoltak.  A  statisztika  olyan,  mint  a  női  bikini:  sok  jót
            mutat,  de  a  lényeget  takarja.  Ha  így  nézzük  Anglia  is
            valószínűleg Magyarország után kell, hogy legyen ezen a listán,
            viszont van egy világnyelvük.


            Visszatérve  a  2002-es  évhez,  tapasztaltam,  hogy  az  élénk
            társasági életünkben a táncos őrületekről kezdtünk leszokni. A
            társaság tagjai leültek az asztalokhoz, és a mi esetünkben ez a




                                       115
   111   112   113   114   115   116   117   118   119   120   121