Page 58 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc
P. 58
A pártitkár asszony is érezte, hogy megfagyott a levegő, de
azért unszolt a válasszal, és hirtelen jött gondolattal rávágtam,
hogy én még nem érzem magamat az ideológia terén olyan
fejlettnek, hogy a pártba belépjek.
- Pali, maga milyen marha – válaszolt szerény hangon a nő, akit
egyébként kedveltem mint személyt, csak a hivatalával volt
bajom. Nevetve elhagyta a szobát. Na, ez nem jött be –
gondoltam, és tudtam: én karriert itt nem csinálok, az fix. Úgy
is lett. De valamivel később egy személyzetis – pártitkáros –
tanszékvezetős személyiségfejlesztő program összeállításos
megbeszélésen javasolták, hogy menjek el a Foxi-maxira. Ez
Marx és Engels tanainak több évig tartó felsőfokú képzése volt.
Az egyetemen minden tanárnak több évre szóló önfejlesztési
terve kellett, hogy legyen, és elvben ez így hasonlított a rangos
külföldi egyetemek gyakorlatához. De csak ennyiben.
Tartalmában már nem. Ismeretlen volt a sabbatical year is,
amikor a tanár 7 év után egy év önfejlesztő szabadságra vonul,
és folytathatnám a különbségek felsorolását. Jeleztem, hogy
diplomám megszerzésekor ezeket a tudományágakat
mélységesen és kimerítően megismertem és azokból elegendő
vizsgát tettem, sőt államvizsgát is. Jól átlátom a részleteket és
nem tévedek el.
– De, ez a 31 nap külön szabadsággal jár – volt a mindent
eldöntő érv – gondolom más esetekben keményen hatott. Én
azonban sehogy sem tudtam elképzelni, hogy a már megelőzően
is teleírt és a téziseket cáfoló ideológiai könyveimet újra
elővegyem. Én a tanítási időszakban szabadságot nem veszek ki
– válaszoltam, és igaz is volt, a 22 év során, amelyet az
egyetemen töltöttem, egyszer sem hiányoztam az órákról
betegség miatt. A tanári múlttal rendelkező családomban a meg
nem tartott óra a szakma elleni vétségnek számított. Ott a nyár,
57

