Page 80 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc
P. 80

7. A 70-es, 80-as évek

            A  hetvenes  években  zárt  társasági  életet  élt  a  magyar
            társadalom: továbbra is a házi összejövetelek, a házibuli volt a
            divat.  Új  kis  lakásunk,  amelyet  egy  társas  villához  csatolva
            építettünk  meg,  alatta  negyvenöt  négyzetméteres  garázzsal,  jó
            lehetőség  volt  erre.  A  garázsban  lévő  szabászasztalon  a
            hétvégenként  óriási  hangfalakkal  szerveztük  a  zenét  és  jött
            mindenki.  Még  külföldre  szakadt  hazánk  fiai  is  jegyezték
            buliainkat. 1979-80-ban feleségem a második gyereket várta, s
            mintha  megbeszélték  volna,  szinte  egyszerre  a  legjobb
            barátnőjével  lettek  várandósak.  A  lányunk  megszületett,  de  a
            feleségem barátnője elvesztette a gyerekét orvosi műhiba miatt,
            és  felépülése  után  férjével  disszidáltak  Münchenbe.  Előtte  is
            mentek el barátok, de az ő távozásuk megrázó volt. Tervükről
            nem  tudtunk,  ilyen  dolgot  csendben  szerveztek,  akik  úgy
            döntöttek,  hogy  nem  térnek  haza.  Bár  megelőzően  volt  olyan
            barátom, aki meghívott a lakására, és az elutazás előtti éjszakát
            végigkonyakoztuk a búcsú jeleként. Ők azonban nem  szóltak,
            mindent eladtak, beleértve a lakásukat, és a pénzt egy pótkerék
            tömlőjébe rejtve, elhagyták az országot hivatalos útlevéllel, és
            menedéket  kértek  Németországban.  Az  első  biztos  helyről
            levelet küldtek, megírták, hogy nem térnek haza. A döbbenet és
            az üresség érzése, ami azon a napon a lakásunkba beköltözött,
            semmi  ilyen  megelőző  meghatározó  érzéshez  nem  volt
            hasonlítható, és hiányuk oly mértékben volt megkerülhetetlen,
            hogy  bármikor  jöttünk  össze  a  többiekkel,  aktív  társasági
            életünk szétesett. Nem viselte el a hiányukat abban a formában,
            ahogy  megelőzően  éltünk.  Már  két  gyerekkel  a  családunkban
            hirtelen felnőttek lettünk. Úgy éreztük, egyedül maradtunk, és
            az újra, lassan kialakuló társasági kapcsolataink küzdelmével és


                                       79
   75   76   77   78   79   80   81   82   83   84   85