Page 167 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

megszólaláshoz, amely azonnal lesöpör minden további
érvelést, hiszen, amit kijelentettek azt azonnal a valós
igazságnak is tekintették és azzal csak egyet lehet érteni, vagy
következett a lekicsinylő mosoly, a „lenézés”. Valójában ez egy
pszichológiai csapda. Alapja a tudatalatti kisebbségi érzésnek.
Erőből akar túljutni a helyzeten. Általában siker-biztosított
környezetben valósul meg a beszólás magánszáma.
Komoly szerepe van a filmeknek, a filmsorozatoknak abban,
hogy ennyire elterjedt a beszólás kultúrája. A beszólás könnyű
lezárása a vitának.
Sikeres filmsorozatokban már a 90-es évektől, a szereplők
szinte csak az indulatos veszekedés hangján társalognak,
beszólásokkal tarkítva azt, amelyek ugyan lehet, hogy ott éppen
mesterségesen humoros helyzetet teremtenek, de mintát adva,
megváltoztatják a generációk társasági kommunikációját:
nevezetesen a fárasztó tiszteletadással, esetleg természetes
humorral kezelni egy helyzetet. Ez nem Rejtő Jenő természetes
humora. Nem beszélve arról, hogy ezekben a filmekben nem is
igazán humoros a kimunkált poén, amit az előre felvett gépi
nevetés / vihogás bekeverésével jeleznek, mert véletlenül a néző
esetleg észre sem venné. Csak remélni lehet, hogy ezeknek a
sorozatoknak az írói nem tudatosan avatkoznak bele a társalgás
általános kultúrájába, amikor a hangos veszekedések és
beszólások sorozata egy-egy epizód. Minden helyzet és
megfogalmazás azt szolgálja.
Tért hódított a beszólás kultúrája, hiszen ez a különböző
generációk között feszültséget, vagy politikai, de akár társasági
helyzetet képes lenullázni, a más vélemény képviselőjét végső
zavarba kergetni. Másrészről a beszólás kultúrájának elterjedése
a sértődékenységet erősíti. Pedig nem szerencsés rászokni a
könnyű sértődékenységre. Érvelni kell megtanulni.

166