Page 168 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

A sértő beszólás olyan, mint az ökölcsapás, ez nem polgári
értékrend. Ahelyett, hogy beszélnénk az ügyről, már ellenség is
vagy, nem vagy vitaképes. Sokan felvették ezt a viselkedési
normát tudatosan, vagy tudat alatt alkalmazva és ezzel
közbeszédünket, társadalmi kapcsolatainkat rongálják. Az újabb
és újabb generáció ma már észre sem veszi, hogy életük szerves
része ez a fajta kommunikáció, és ha nem kellően tájékozódott,
és felszínes értékrenddel nincs a világra széles kilátása, rögzül
is benne ez a pszichológiai csapda anélkül, hogy tudna róla mi a
gond vele. Agresszióhoz és frusztrációhoz is vezethet a beszólás
gyakorlása mind a két oldalon. Nem lehet meg az esélye az
egymás iránti tiszteletnek, a türelemnek. Gyakorlója nem
tanulja a másfajta kommunikációt. Beszólni, megsérteni a
könnyebb út, lehetőleg úgy, hogy válaszra se legyen esély.
Nem jellemző ez a pszichológiai csapda más polgári értékeket
képviselő társadalmakban, vagy legalábbis nem olyan elterjedt
„kultúra”, mint nálunk ezekben az évtizedekben. Sokat kell
tenni azoknak, akik ezt felismerve igyekeznek türelemmel,
udvariasan kezelni kapcsolatot, és ez nem zárja ki a határozott
véleménycserét, a „vitassuk meg” gyakorlat nyelvi
gazdagságának elsajátítását. És akkor még nem beszéltünk a
másik elterjedt szokásról, amikor a legrondább trágár szavak
használatával igyekszik a megszólaló nyomatékot adni
mondanivalójának. Ez már szinte össztársadalmi jelenséggé
nőtte ki magát. Pedig nem a trágár szó fogja meggyőzni az
odafigyelőt.
Tovább erősítette a beszólás divatját a média használatával való
üzengetés is, hiszen a sértésre ugyan reagál, aki hallgatja az
adást, de azonnali véleménynyilvánításra nincs lehetősége és
hallva az egyoldalúan deklarált abszolút igazságnak kezelt
beképzelt deklarációt, sértettségét a tehetetlenség írja felül és

167