Page 190 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

együtt annak az országnak a kultúráját, a világhoz való
viszonyulását is megismerték. Így soha annyi Szabó Péter, vagy
Kovács István az Élő Nyelvek Szemináriumában nem iratkozott
be, mint azokban az évtizedekben.
A nyelviskolában nagyon sok humoros helyzet alakul ki és a
tanárok élnek is a lehetőséggel, hogy a figyelem felfrissüljön,
de egyébként is alakulnak ki vicces helyzetek mindenki
szórakozására.
Egy tipikus anekdota az egyik – már azóta elhunyt drága
kollégával történt, Szente Györggyel. Télen hamar sötétedik és
ilyenkor a besurranó tolvajkodás a kilencvenes években sűrűbb
volt, mint manapság. A váróterembe az esti órák során egyszer-
egyszer bejöttek tolvajok és vittek, amit láttak: hamutartót,
fogast, képet. Ezek olyan fogyóeszközök voltak, mint a
hotelben a törölköző.
Egy este, az utolsó óra során a kolléga zajt hallott a váróterem
felől – ilyenkor nyitott ajtó mellett tanított, hogy felügyeljen is.
Kiment a váróba és látta, hogy egy pad hiányzik. Ez egy virágot
tartó részből és egy ülőrészből álló szép, de nehéz dizájn pad
volt. A cserepes virágot a földre tették, de a paddal valaki
távozott.
Kirohant az utcára és látta, hogy egy fiatalember futott, hátán a
meglehetősen nehéz paddal, végig a Fejér György utcán. Utána
kiáltott, hogy álljon meg, de ő csak futott tovább. Utána eredt a
tanár kolléga kiáltva, hogy „Gondolja, hogy maga azzal a
paddal gyorsabb, mint én!” és nevetett. A tolvaj a saroknál
végül letette a padot és elfutott. Az odaérő tanár erre rezignálta
utána kiáltott: „És akkor most ÉN vigyem vissza a padot?”
• • •
Egy magyar felmenőkkel rendelkező angol anyanyelvű tanár
kolléga mesélte el, hogyan élte meg azt, hogy más volt a

189