Page 95 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

mutatott fel erőt a rendszerváltozáskor, nem állította le a rossz
irányba menő folyamatokat, a munkavállalók száz évvel
korábbi, szervezetlen helyzetbe kerültek. A közös vagyon
lassan gazdát cserélt mindenféle praktikák útvesztője során
ismert és ismeretlen arcok szervezésével. A rendszerváltozás
kiegyezésszerűen és gyorsan zajlott le, egy ideig orosz katonák
jelenléte mellett, a volt hatalmat képviselők és a sokszor naiv,
ismeretek hiányában érvelgető új ellenzék között, amelyik
belülről is meg volt osztva. A kialakult helyzetre a szabadon
megválasztott miniszterelnök reálpolitikusi tudásával azt
mondta: "Tetszettek volna forradalmat csinálni." Ha mondta,
rossz, hogy kimondta, mert ezzel mozgásterének korlátjaira
fény derült.
Puha megoldás a kiegyezés, a vérnélküli átmenet, de
kényelmes. Talán először Károlyi Sándor indította el a
„következményeket nem kell vállalni” szemléletet 1711-ben
Rákóczi háta mögött azzal, hogy a Pálffyk és Eszterházyk által
vezetett labanc seregével, nemességével megállapodott, és a
szorított helyzetbe került kuruc hadsereg katonáit elengedték
haza, vihették még a fegyvereiket is. Nem volt következmény,
és nem kellett vállalni a bizonytalant sem. A kiegyezés tragikus
volt a nemzet jövőjére nézve, de nem sok más választás
körvonalazódott ki. Ha csak arra nem gondolunk, hogy az
áldozathozatal idővel a változó helyzetben kiaknázható. Akkor
a pillanatnyi helyzet az osztrákoknak kedvezett, hiszen Savoyai
Jenő és John Churchill, Marlborough gróf vezetésével az
osztrák és angol sereg Höchstädtnél, pontosabban Blindheimnél
(ahogy az angolok nevezték: Blenheim) vereséget mértek XIV.
Lajos és a bajor uralkodó seregére 1704-ben, a kuruc sereg
harca fokozatosan nehezebbé vált, és így a két haderő már nem
egyesülhetett Bécs alatt a Habsburgok ellen. Az angoloknak

94