Page 23 - Microsoft Word - 001_A Kaland novellák és versek.docx

- Hopp-hopp, még a végén a patakba veti magát. - Itt valami
nagyon nincs rendjén, -gondolta László és utána iramodott.
Elkapta a lányt, de az durván kapálózott, tépte László ingét.
Őrjöngött.
- Figyelj, én nem tudlak megfékezni és nem is akarlak bántani.
Megpróbálta lefogni, nem sok sikerrel. A lány a patakba vetette
magát, László utána és a zuhogó esőben viaskodtak tovább, amig
a mélyvízben László meg nem ragadta és vonszolni kezdte őt a
másik part irányába. A lány teljesen kimerült addigra és hagyta,
hogy felmásszanak a szakadó esőbben a csúszós, saras
partoldalra.
- Siessünk be a fák közé, mert ha itt meglátnak, lelőnek -mondta
László. Az eső ömlött és ez nagy segítségükre volt. A vízfüggöny
miatt nem nagyon látszott a másik part.
- Mi volt ez? Mi elöl menekülsz ennyire?
- Gyilkosok. Mindenkivel erőszakoskodnak, ha valaki nem teszi,
azt amit elvárnak. A férfiak állatok.
- Na, helyben vagyunk. Még egy férfigyűlölő. Na, lépjünk le.
- Mire gondolsz? Azt hiszed, hogy megmenekülünk. Mindenkit
elkaptak eddig és jó ha életbe maradtak a verés után. A nőket
mind ágyba vitték, volt aki ebbe halt bele. Most én következem.
- Bántottak?
- Bántottak?! Mit tudjátok ti, hogy milyen állatok vagytok,
bandában meg pláne.
- Kérlek, ezen most nem tudunk segíteni, próbálj lépést tartani.
- Úgy is elkapnak, miért húztál ki a folyóból?
- Na, azért az öngyilkosság sem mindig az, hogy a folyóba veted
magad. Ezt most túl kell élni. Mi ketten le fogunk lépni, nem
kapnak el, bízz bennem.

23