Page 87 - Microsoft Word - 001_A Kaland novellák és versek.docx

- De hiszen hívtak ebédelni és kiáltottam is, hogy megyek. Mivel
nem voltál sehol, meg voltam győződve, hogy te már ebédelsz.
Aztán hallottam, hogy valahová elmehettél, mert otthon sem
voltál. Csak most jöttél haza?
Gyula gondolkodott egy kicsit, de hagyta, hogy Béla higgye azt,
amit hisz. Egyszer majd jót fognak nevetni az egészen, hogy egy
félnapot eltöltött a vízóraaknában miközben Béla már rég
hazament. Béla zavarban volt, nem értette, hogy Gyula miért
kuncogta el magát olyan patronálóan. Gyula már sejtette, hogy
most mégis csak nyert, mert tudott veszíteni. Nem szólt be.
Hallgatott, míg más a száját járatta volna. Nem lett a rabja. Mi
ez, ha nem győzelem? Geoffrey Chaucer versére emlékezett:

Ha hebehurgyán, oktalan beszélsz,
azt visszaszívni később már nehéz.
Ha kimondták, már elrepült a szó,
útjában többé nem gátolható.
Ha bánod is, kiadtad már magad,
kinek meséltél, rabszolgája vagy.

87