Page 89 - Microsoft Word - 001_A Kaland novellák és versek.docx

bekeverésével jeleznek, mert véletlenül a néző esetleg észre sem
venné. Csak remélni lehet, hogy ezeknek a sorozatoknak az írói
nem tudatosan avatkoznak bele a társalgás általános kultúrájába,
amikor a hangos veszekedések és beszólások sorozata egy-egy
epizód. Minden helyzet és megfogalmazás azt szolgálja.
Tért hódított a beszólás kultúrája, hiszen ez a különböző
generációk között feszültséget, vagy politikai, de akár társasági
helyzetet képes lenullázni, a más vélemény képviselőjét végső
zavarba kergetni. Másrészről a beszólás kultúrájának elterjedése
a sértődékenységet erősíti. Pedig nem szerencsés rászokni a
könnyű sértődékenységre. Érvelni kell megtanulni.
A sértő beszólás olyan, mint az ökölcsapás, ez nem polgári
értékrend. Ahelyett, hogy beszélnénk az ügyről, már ellenség is
vagy, nem vagy vitaképes. Sokan felvették ezt a viselkedési
normát tudatosan, vagy tudat alatt alkalmazva és ezzel
közbeszédünket, társadalmi kapcsolatainkat rongálják. Az újabb
és újabb generáció ma már észre sem veszi, hogy életük szerves
része ez a fajta kommunikáció, és ha nem kellően tájékozódott,
és felszínes értékrenddel nincs a világra széles kilátása, rögzül is
benne ez a pszichológiai csapda anélkül, hogy tudna róla mi a
gond vele. Agresszióhoz és frusztrációhoz is vezethet a beszólás
gyakorlása mind a két oldalon. Nem lehet meg az esélye az
egymás iránti tiszteletnek, a türelemnek. Gyakorlója nem tanulja
a másfajta kommunikációt. Beszólni, megsérteni a könnyebb út,
lehetőleg úgy, hogy válaszra se legyen esély.
Nem jellemző ez a pszichológiai csapda más polgári értékeket
képviselő társadalmakban, vagy legalábbis nem olyan elterjedt
„kultúra”, mint nálunk ezekben az évtizedekben. Sokat kell tenni
azoknak, akik ezt felismerve igyekeznek türelemmel, udvariasan
kezelni kapcsolatot, és ez nem zárja ki a határozott

89