Page 93 - Microsoft Word - 001_A Kaland novellák és versek.docx
P. 93
LASSAN
Készülődött, hogy elhagyja az irodáját és éppen a számítógépét
kapcsolta volna ki, amikor hirtelen megjelent egy beérkező email
a monitoron.
- Na, ezt még megnézem, aztán megyek – gondolta és
megnyitotta az email-t. Olvasgatta. Nem értette. Most mi van?!
– kérdezte háborogva.
A levél egy íróképző konferencia szervezőtől jött, amiről
egyébként teljesen megfeledkezett, hogy várják őt is. A levélben
felkérték, hogy hozza el az első találkozójukra a három kedvenc
könyvét. Kikapcsolta a gépet, elhagyta az irodáját és azon
gondolkodott, hogy mit is kértek tőle. Három kedvenc könyvét.
Szórakozottan lépkedett és folyamatosan járt az agya. A három
kedvenc könyvét kérték. Ő soha nem írt három kedvenc könyvet.
Aztán rádöbben, hogy lehet, hogy mást kértek: három olyan
könyvet, amit megszeretett és a kedvence lett.
Lelépett a járdáról ment az úttesten a híd felé és azon kapta
magát, hogy akár el is üthetnék olyan mélyen elgondolkodott.
Még szerencse, hogy ezekben a belvárosi kis utcákban kicsi a
forgalom. Hírtelen megvilágosodott előtte, hogy neki nincs
három kedvenc könyve, amit olvasott. Na, még ilyet. Sok
könyvet olvasott, de kijelölt kedvencről egyszerűen nem tud. Ha
a helyszínen kérdezték volna meg ezt az első találkozáskor,
milyen zsenáns lenne a válaszadás. Neki nem hogy három, de
még egy kedvenc könyve sincs. Ez rettenetes.
Zavartan vette észre, hogy nincs kedvenc írója sem. Kedvenc
költője sincs. Soha nem is volt. Valahogy eziránti igény nem
merült fel benne soha. Micsoda lelki sivárság – gondolta. Mások
biztosan határozottak ebben a kérdésben is.
93