Page 104 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

az időben még mindig élő nyelvek megnevezés volt a divat,
jelezve, hogy nem grammatizáló módszert követnek, és az élő
nyelv tanítása van a fókuszban. Később már inkább a Stúdió
szó, majd a Nyelvi Központ megnevezés lett a divat még akkor
is, ha a vállalkozásnak semmi köze nem volt sem a stúdióhoz,
sem a központhoz megjelenésében és működésében.
A 90-es években a nyelviskolai piac szépen fejlődött
Magyarországon, meghaladva a környező országok nyelviskolai
fejlődését is. A 2000-es évek elején az ÉSz átlépte az 500
ezredik beiratkozói számot az iskola történetében. Aztán egy
kormányváltás után (2002) a magyar nyelvi piacra rátelepedett a
közigazgatás, és túlszabályozva azt elérte, hogy a régióban a
vezető helyről 12 évvel később Magyarország az Eurostat
felmérése alapján, az egy idegen nyelvet beszélők terén
Európában Törökország előtt, valójában az utolsó lett. A két
idegen nyelvet beszélők számát nem is igen jegyezték. A 2000-
es évek közepétől a közigazgatás a saját prédájának tekintette a
nyelvoktatási piacot, és az öncélú bürokratikus eljárások
bevezetésével tönkretette annak fejlődését, pedig bizonyítható,
hogy a nyelviskolai piac hatékonysága mindig meghaladta a
közoktatásban folyó nyelvoktatás hatékonyságát. Többek között
a teljesítési óraszámok összehasonlítása erre kellő bizonyíték.
Más ország, például Lengyelország nem követte ezt a
törvényhozási gyakorlatot, és tíz év után messze előrébb
kerültek ezen a téren.
A Folkestone-ban – talán egy régi nosztalgia rejtélyétől
indíttatva – talált partneriskolába százával utaztak ki iskolánk
szervezésében azok, akik azt pénzügyileg meg tudták engedni.
A kilencvenes években a lakosság részéről erre mindig volt még
pénz és remény és a tudat, hogy a nyelvtudás előnyt jelent.
Ebben az időben sokat jártam ki Angliába, hogy ellenőrizzem a

103