Page 101 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

alkotóknak, azt eleinte ügyes szervezetekkel, vitázó polgári
nyitottsággal próbálták befolyásolni. A nagy háború után a
hibásan értelmezett hatalmi vákuum irányába tett lépéseik
tragikus következménnyel járnak az egész magyar társadalom
számára. De a magyar történelem trianoni tragédiájához nem ez,
nem a letelepülő zsidóság sikeres, ám kiszolgáltatott
helyzetbekerülése, hanem a megalkuvó kiegyezés volt. A
konfliktust akár a véres forradalommal való magyar vállalása,
majd a közös felemelkedés lehetőségének elárulása az ok: a
kiegyezés ott, ahol az már puha megoldás. Az elmúlt három
évszázad három forradalma és kiegyezései mindig tönkretettek
valamilyen döntő jelentőségű társadalmi réteget. A zsidóság
boldogulása gazdasági és kulturális gazdagodást is jelentett az
országnak. Ezt néhányan ugyan félreértelmezik és tévesen
próbálják magyarázni. Erről röviden Illyés Gyula sorai jutnak
az eszembe: „Nem hiszek, mert semmi adatom rá, a zsidóság
szellemi fölényében. A vagyonszerzés nem ilyen tulajdonság
bizonyítéka. Egész másé.”
Nem tudhatjuk azt, hogy milyen lett volna a magyar ipar és
társadalmi fejlődés a kiegyezés nélkül, egy, az olaszokhoz
hasonló szabadság kivívása esetén. A XIX. század második fele
magában hordozta az ipari és gazdasági változás igényét
Európának ezen a felén, ugyanúgy, mint az 1989-es
rendszerváltozást megelőzően.
Trianonhoz a kiegyezés vezetett és nem a gazdagodás. Az, hogy
az osztrák uralkodó és gazdasági befolyásé lett a fejlődés
záloga. Azt tehették a kiegyezés után, amit kívántak,
összefonódva néhány főúri és polgári érdekcsoporttal, de
nagyrészt kiszorítva a helyzetbekerülésből az elszegényedő
nemességet, a parasztságot, a lakosságot és a magyar
birodalomban található különböző nemzetiségieket.

100