Page 161 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

Egyik példája a nyílt bántásnak a 1919-ben Budapestet elfoglaló
Gheorghe Mărdărescu tábornok kolozsvári szoborállítása 2019-
ben. Elgondolkodtató, hogy miért volt a szoborállításra szükség,
hiszen nem hőstettet örökít. Történt ez az után, hogy 1918-ban a
románok számára megszégyenítő bukaresti békét már aláírták.
Arról nem készült szobor, vagy emlékhely. Mindez nem segíti a
megbékélést, inkább konzerválja a változás lehetőségét és az
ellenérzéseket, amelynek következménye a két ország
kiszolgáltatottsága.
A bukaresti béke a központi hatalmak és a román királyság
közötti, az első világháborút lezáró, béke volt 1918. május 7-én.
A románok végzetes vereséget szenvedtek. A békeszerződés
területileg mégsem rabolta ki Romániát. Románia az antantnak
tett ígéretét megszegte, miszerint nem köt különbékét, de nem
volt más választása. Végül mégis győztesként fejezhette be az
első világháborút és igyekezett a végsőkig kirabolni területileg
Magyarországot, mert a háború utolsó napján újra hadat üzent
Németországnak, ugyanúgy, mint a breszti behódolás ténye
ellenére az oroszok.
Eredetileg az 1916. augusztus 28-án indított román támadás,
hogy Erdélyt elfoglalja, vereséggel végződött a gyenge vezetés
és gyakori fosztogatások miatt. A magyar csapatok és a
megsegítésükre érkezett német egységek gyorsan visszaverték a
román csapatokat, és december 6-án bolgár segítséggel még
Bukarest is elesett. A fegyverszüneti okmányt 1917. december
9-én írták alá a felek. A bukaresti békét június 4-én a német
felsőház, június 28-án a román Képviselőház, július 3-án a
német alsóház, július 4-én pedig a román szenátus is
jóváhagyta. I. Ferdinánd román király nem írta alá a szerződést,
így az nem került becikkelyezésre, de érvényes mivoltát nem
lehetett megkérdőjelezni. A románok a hadsereg leszerelését

160