Page 13 - Microsoft Word - 001_A Kaland novellák és versek.docx

senki hozzá nem mert volna nyúlni, nem hogy a javításukon
gondolkodni. Ha itt valami baj ér, mint hajóst és azt valaki túléli,
jobb egy közeli repülőtér felé elindulni - ha egyáltalán van ilyen
valahol a közelben, majd haza. Mindez a XXI. században –
gondolta László.
Miután végeztek, estére visszaértek az úttalan utakon a dzsungel
közepébe, a telepre. Az őr minden bizonnyal jókat mondhatott
Lászlóról, mert az elkövetkező két hónapban igen sokszor ment
a távoli kikötőbe tárgyalni, de soha nem tudta, hogy milyen
szállítmányról lehet szó. Kihasználta a lehetőséget és egyre
jobban kiismerte magát a dzsungelben.
- Talán fekete ónixot, vagy ametisztet, nagy méretű drágakövet
találtak, és azt bányásszák. Ezeknek a féldrága köveknek a piaca
igen nagy és a láthatóan olcsó kitermelési eljárásukkal biztosan
nagy haszonra tehetnek szert, majd egy idő után el kell tűnni a
pénzzel. Arra gondolni sem mert, hogy talán gyémántra leltek a
nagy ismeretlenben. A második út után már saját motorcsónakkal
mentek ki a tengerre az öbölben lehorgonyzott következő
hajóhoz. László biztosra vette, hogy nem csak drágakövekkel
üzletelhettek, mert a központi épületek egyikében meggyőződése
szerint droggal foglalkoztak. Őrök védték éjjel nappal. Azt, hogy
mikor volt a szállítás és miként, abba őt nem avatták be.
Új megközelítési utakat fedezett fel a kikötő felé. Ha élete nem
lett volna annyira veszélyben, akár élvezte is volna ezeket az
utakat. Néha a kikötőből egyedül is el-elsétált, végig a part
mentén, amíg a vele utazó, és benne már teljesen megbízó őrök
más szórakozást kerestek a kis faluban. A magasra nőtt
pálmafákkal övezett tengerpart nagyon festői volt, ahogy
lengedeztek a magas pálmafák, zizegtek a fehérhomokos
tengerpart mentén, árnyékot adva a kellemes trópusi

13